Maradj velünk
Uram, te megáldod azokat,
akik Téged áldanak,
és
megszenteled azokat,
akik Benned bíznak.
Üdvözítsd a te népedet
és
áldd meg a te örökségedet.
Egyházad népességét õrizd meg,
szenteld meg
azokat,
akik a te házad ékességét szeretik,
magasztald fel te is õket
isteni erõddel,
és ne hagyj el minket,
kik Benned
reménykedünk.
Ajándékozz békét a világnak,
egyházaidnak, papjaidnak,
országunknak, és az egész népnek.
Mert minden jó adomány
és minden
tökéletes ajándék
felülrõl száll alá tõled,
a világosság Atyjától,
és Néked zengünk dicsõséget
és hálát és hódolatot
az Atyának, a
Fiúnak és Szentléleknek,
most és mindenkor
és mindörökkön örökké.
Ragyogtasd fel szívünkben,
embereket szeretõ
Uralkodónk,
a Te Istenséged ismeretének
tiszta világosságát
és nyisd
meg értelmünk szemét
evangéliumi tanításaid megértésére.
Oltsd belénk
boldogító parancsolataid félelmét,
hogy legyõzve minden testi vágyat,
szellemi életre térjünk,
mindenben a te tetszésed szerint gondolkodva
és cselekedve.
Mert te vagy a mi lelkünk és testünk világossága
Krisztus Isten,
és Néked zengünk dicsõséget
a Te kezdet nélkül való
Atyáddal
és szentséges, jóságos és éltetõ Lelkeddel együtt,
most és
mindenkor
és mindörökkön örökké.
Urunk, Jézus:
köszönjük, hogy Isten országának
örömhírét
elhoztad közénk.
Köszönjük, hogy élni tanítasz minket.
Amióta úrrá lett a bûn a világban,
hiányzik az emberek szívébõl
az
igazi boldogság.
Köszönjük, hogy visszavezetsz minket
életünk forrásához
és céljához.
Köszönjük, hogy megmutatod nekünk,
mi az igazi boldogság.
Nem az uralkodás, nem a hatalom,
nem a hírnév, nem a tehetõsség tesz
boldoggá,
hanem a tiszta szív,
az irgalmasság, a szelídség,
az
igazságért elviselt üldöztetések,
a nevedért elviselt szenvedések.
Urunk: adj erõt mindannyiunknak,
hogy a boldogságot
a te parancsaid
útján keressük,
és adj kitartást,
hogy végigjárjuk veled együtt az utat,
amelyrõl nem hiányzik a szenvedés,
de amely egyedül vezet az életre,
a teljes, a soha el nem múló boldogságra.
Urunk, a mi helyünkre lépsz,
oda állsz,
ahol nekünk kellett volna állnunk.
A mi haláltusánkat
szenveded el.
Helyettünk gyaláznak meg téged.
Helyettünk felejtenek el
a legjobb barátaid.
A mi magányunkat viseled el,
a mi halálunkat
szenveded el.
Add, hogy ezen a héten és mindig újra
emlékezzünk erre.
Add, hogy újra veled éljünk
és a te szenvedéseddel,
hogy életünk
ismét visszanyerje mélységét,
és hogy mások mellé tudjunk állni,
amikor
szoronganak, amikor megszégyenítik õket,
amikor elfelejtik õket,
amikor
magányosak,
és amikor a halállal tusakodnak.
Urunk, kérünk téged:
szenvedésed és halálod által
alakítsd át a mi életünket.
Alakítsd át ezt az egész
világot.
És én hol vagyok?
Hanok rabbi mesélte. Volt egyszer
egy bolond, Gólemnek hívták, annyira ostoba volt.
Reggel, amikor fölkelt,
mindig nehezére esett
ruháit összekeresni,
úgyhogy este már erre
gondolt, és gyakran félt,
hogy lefeküdjön.
Egyik este azután összeszedte
magát,
papírt és ceruzát vett a kezébe,
és amikor levetkõzött,
minden darabról följegyezte, hova is tette.
Reggel jó érzéssel vette elõ
a cédulát és olvasta:
"A sapka" - igen, itt volt, és föltette.
"A
nadrág" - igen, itt volt, és fölvette,
és így tovább, míg minden rajta nem
volt.
"Igen ám, de én hol vagyok?"
- kérdezte magától szorongva.
"Hol maradtam én?" Hiába keresgélt,
de önmagát nem találta.
"Így
vagyunk mi is" - mondta a rabbi.
Istenünk:
a föld sójának,
a világ világosságának
mondja Jézus
az õ tanítványait.
Újra és újra megkérdezzük magunktól:
vajon tudunk-e ízt adni a világnak,
vajon tudunk-e világítani
a
körülöttünk lévõ sötétségben?
Köszönjük, Istenünk,
hogy Jézus
Krisztusban
példát adtál nekünk:
õ az igazi világosság,
õ a világ
világossága.
Köszönjük, hogy kitárhatjuk szívünket
és befogadhatjuk ma
is õt,
aki erõnk és életünk.
Kérünk, Istenünk, kegyelmed erejével
legyünk képesek megízesíteni
közösségeink életét.
Legyünk képesek az
igazság, a tisztaság,
az emberiesség világosságát sugározni
magunk
körül.
Köszönjük, Istenünk, hogy számítasz
mindannyiunk életére.
Köszönjük, hogy feladatot bízol ránk:
add, hogy hûségesek lehessünk
evangéliumi küldetésünkhöz!
Istenünk:
Jézus Krisztus figyelmeztet bennünket,
hogy beszédünk legyen "igen, igen,
nem, nem".
Ami világunkból oly
igen hiányzik,
az az egyenes beszéd.
Köszönjük, hogy tanítasz bennünket
Fiad, Jézus szavaival,
hogy életünk egyenességére ügyeljünk.
Jézus
nem azért jött, hogy a törvényt megszûntesse,
hanem azért, hogy
beteljesítse.
Köszönjük,
hogy a szív tisztaságára figyelmeztet minket az
Úr:
arra, hogy nem csak a cselekedetek számítanak,
hanem a szív
gondolatai, szándékai is.
Adj nekünk, Istenünk, tiszta szívet,
adj
nekünk készséges akaratot,
hogy teljesíteni tudjuk mindig a törvényt,
amelyet te adtál nekünk,
s amely nem önmagáért létezõ szabály,
hanem
az életet szolgálja.
Köszönjük, hogy Fiaddal új korszak kezdõdött
ebben
a világban.
Bárcsak a mi életünkben is jelenvalóvá lenne
ez az új
korszak,
amely tisztább, igazabb, mint a régi volt.
Add, hogy távol
legyen tõlünk minden harag,
gyûlölet, rosszindulat,
add, hogy vágyaink
tiszták legyenek,
add, hogy igaz testvérként tudjunk egymás mellett
és
egymásért élni ezen a világon.
Urunk, Istenünk:
te felkelted a napot minden
emberre,
termékenyítõ esõt adsz
jóknak és gonoszoknak egyaránt,
lehetõséget adsz minden embernek,
hogy válasszon jó és rossz között.
Fiad, Jézus Krisztus evangéliuma
arra tanít minket,
hogy vessünk el
magunktól minden gyûlöletet,
és legyünk tökéletesek,
miként Te, Mennyei
Atyánk,
tökéletes vagy.
Adj nyílt szívet mindannyiunknak,
hogy
befogadni képesek legyünk Országod örömhírét,
annak az országnak
evangéliumát,
amelyben nincs helye semmiféle gyûlöletnek.
Adj erõt
mindannyiunknak,
hogy tetteinkkel meg tudjunk felelni
az evangéliumi
eszménynek,
amely azt kívánja tõlünk,
hogy úgy szeressük
embertársainkat,
ahogy önmagunkat szeretjük.
Add, hogy ne csak hallgatói
legyünk Igédnek,
hanem cselekvõi is,
akik megállítják a gyûlölet
elõretörését,
és testvérként tudnak együtt élni minden emberrel.
Tégy,
Uram, minket békességed eszközévé!
Urunk: ma is tanítottál minket,
csillapítottad
szomjúságunkat,
erõsítettél bennünket gyöngeségeink közepette.
Köszönjük, hogy számodra nincs idegen:
köszönjük, hogy bennünket is
megszólítasz,
még akkor is,
ha bûnösök vagyunk,
akkor is, ha az
emberek
nehezen vagy egyáltalán nem akarnak elfogadni bennünket.
Te
látod mindannyiunk életét,
ismered rejtett gondolatainkat,
elõled semmit
el nem titkolhatunk.
Köszönjük, hogy nem azért jöttél,
hogy elítélj
minket,
hanem azért, hogy fölemelj mindannyiunkat.
Azért jöttél, hogy
életünk legyen:
hogy életünk sivatagában
éltetõ forrás legyél.
Kérünk, Urunk, segíts, hogy mindig
a Te igazságod után szomjazzunk,
és kérünk, szomjúságunkat Te csillapítsd,
hogy hittel hirdethessük
minden embernek:
valóban Te vagy a világ Üdvözítõje!
Istenünk: te az élet Istene vagy.
Köszönjük, hogy
Jézus Krisztus által
megnyitod szemünket, hogy látók lehessünk.
Annyi
minden elvakíthat bennünket:
vakká tud tenni minket
ideig-óráig tartó
gyönyörök csillogása,
üres, látszat-javak fénye.
Add, hogy Fiadban,
Jézus Krisztusban
megláthassuk az igazi fényt,
a világ világosságát,
aki a sötétségrõl minden embert
az élet világosságára akar vezetni.
Sokszor elhomályosítja látásunkat
önzésünk, nagyravágyásunk,
beképzeltségünk:
add, hogy tisztán látók lehessünk,
add, hogy ne
tévesszük össze
a hamisat az igazival,
a rútat a széppel, a rosszat a
jóval.
Tégy bennünket, Istenünk, igaz emberekké,
akiket a hit
világossága vezet a helyes úton.
Add meg minden embernek a kegyelmet,
hogy találkozhasson Krisztussal,
az igazi Világossággal,
aki
mindannyiunk számára
az út, az igazság és az élet.
Köszönjük, Urunk,
hogy ma is felismerhetünk Téged,
amikor együtt vagyunk veled
a
kenyértörésben.
Köszönjük, hogy betérsz hozzánk,
hogy velünk maradsz.
Életünk útján sokszor csüggedten járunk,
reményvesztetten, fáradtan,
mint az emmauszi tanítványok.
Add, hogy felismerjünk Téged,
aki
csatlakozol hozzánk,
aki társunk akarsz lenni az úton.
Köszönjük, hogy
magyarázod nekünk az Írást,
amely az Élet igéjét tartalmazza számunkra.
Maradj velünk, kérünk,
maradj velünk, mert már esteledik
és
lemenõben már a nap:
megérezzük, hogy életünk múlandó,
és érezzük, hogy
szükségünk van
biztonságot adó jelenlétedre.
Köszönjük,
hogy nem
hagysz magunkra minket:
köszönjük, hogy asztalunkon
Te magad vagy az
életet adó Kenyér.
Maradj velünk, Urunk!
Köszönjük, Urunk,
hogy ma
is táplálsz minket,
hogy nem hagysz magunkra bennünket,
hogy törõdsz a
mi életünkkel.
Köszönjük, hogy ismersz mindannyiunkat,
hogy nevünkön
szólítasz mindegyikünket,
hogy elõttünk jársz, utat mutatsz,
és életet
ajándékozol nekünk.
Bár csak mindig fölismernénk a Te hangodat,
bár csak
mindig Téged követnénk,
s nem járnánk hamis vezetõk után!
Add, Urunk,
hogy tiszta legyen hallásunk,
add, hogy mindig
az igazság és a béke
útján járhassunk,
követve Téged, bármerre is hívsz minket.
Mert Te azt
akarod, hogy életünk legyen,
s életünk bõségben legyen.
Köszönjük,
Urunk, az igazság Igéit,
köszönjük, hogy Te magad vezetsz bennünket,
s
köszönjük, hogy Te magad vagy táplálékunk,
igazi és teljes életet adó
erõsségünk!
Uram: köszönjük Neked,
hogy Atyád házában helyet
készítesz nekünk.
Otthonra vágyó emberek vagyunk,
emberek, akik
biztonságban szeretnének élni,
emberek, akik célba szeretnénk érni.
Itt
voltál közöttünk, emberek között
testi valóságodban,
tanítottad a
sokaságot igéiddel
és életed példájával.
Itt vagy ma is közöttünk a
Kenyérben és Borban,
szentségi jelenléted éltetõnk és erõsségünk.
Te
magad vagy az út, az igazság és az élet:
köszönjük, Urunk, hogy tudhatjuk,
melyik az az út, amely valóban célba vezet,
mert útvesztõk sokaságában
élünk.
Köszönjük, hogy tudhatjuk, mi az igazság,
mert hamis próféták
látszat-igazságaival
tele van a világ körülöttünk.
Köszönjük, hogy
megmutatod:
te magad vagy az Élet:
add, hogy tanításod szerint
élhessünk,
és boldogok lehessünk,
Urunk, Istenünk,
mert te vagy az
út, az igazság és az élet.
Istenünk:
hálát adunk neked,
hogy ma is
találkozhattunk Krisztussal.
Köszönjük, hogy az Úr minket is megszólított,
miként tanítványait magához hívta,
és figyelmeztette õket:
az
aratnivaló sok, a munkás kevés.
Most kérünk Téged, az aratás Urát:
erõsíts meg minket,
akiket küldesz az emberek közé.
Munkára,
szolgálatra küldesz mindannyiunkat.
Add, hogy a szolgálatra
méltók és
alkalmasak lehessünk.
Add, hogy mi magunk is felismerhessük:
elközelgett
a mennyek országa,
az az ország,
amely igazságosság, béke és öröm
a
Szentlélek által.
Kérünk, Istenünk, add, hogy készek legyünk
igazságosságot, békét és örömöt vinni
közösségeinkbe,
mindenhova,
ahova küldesz minket.
Áldunk és dicsérünk
most és
mindörökké.
Köszönjük, Urunk ,
hogy erõsítesz minket,
félelemre hajló, bátortalan embereket.
Köszönjük, hogy ma is szólsz
hozzánk:
ne féljetek!
Mert annyi okot találunk az aggódásra:
törékeny az életünk,
szorongatnak mindenfelõl bennünket,
sokszor úgy
tûnik, hogy elveszünk.
Elveszünk, mint nép,
elveszünk, mint nemzet,
elveszünk, családok,
elveszünk, különálló emberek.
Taníts meg
minket, Urunk, hogy összefogjunk:
hogy megfogjuk egymás kezét.
Add, hogy
erõsíthessük egymást,
amikor hitünket Beléd, az Istenbe vetjük.
Mert te
üzened Jézus által,
hogy minden szál hajunkat számontartod.
Add, hogy
legyen bátorságunk
megvallani Téged az emberek elõtt.
Megvallani, ha
kell, szóval,
megvallani mindig tetteinkkel.
Mért Jézus az Élet,
õ
az, aki bennünket megvall elõtted, Istenünk,
ha mi is készek vagyunk arra,
hogy vállaljuk õt, az õ igazságát, örömhírét
a világ, az emberek elõtt.
Köszönjük, Urunk,
hogy korlátozott emberi világunknak
végtelen
távlatokat ajándékozol.
Köszönjük, hogy ma is befogadhattunk Téged.
Köszönjük, hogy kitágítod ezt a világot:
mert ha egyet is, a legkisebbek
közül, befogadunk,
Téged magadat fogadunk be.
Ha embertársainknak
szolgálunk,
Neked szolgálunk.
Taníts meg minket, Urunk,
hogy mindig
az igazat keressük,
hogy ne önzõ módon éljünk,
ne azt keressük, ami
nekünk jó,
hanem azt, ami másnak az:
és így megajándékozol bennünket az
élettel.
Add, hogy megtalálhassuk életünket,
amikor példád nyomán
fölvesszük keresztünket,
amit nem mi keresünk magunknak,
hanem amit te
helyezel ránk.
Köszönjük, hogy próbára teszel mindannyiunkat.