Vannak hívő, vallásukat gyakorló emberek: ők a vallásos turisták. Határozott vallásos szándékkal mozdulnak ki otthonról és transzcendens célokért keresnek föl szent helyeket, templomokat. Azaz a templomot annak eredeti küldetése miatt látogatják. És vannak úgynevezett vallási turisták. A vallási turista a templomot művészeti értékéért, hangversenyért keresi fel, de sokan konkrét szándék nélkül, kíváncsiságból, érdeklődésből jönnek. Ők a templomot nem elsődleges funkciója miatt látogatják, tehát nem misére jönnek, nem feltétlenül vallásosak, de akad köztük, aki valamilyen formában imádkozik. Fontosnak tartom kimondani, hogy a vallási turista nem idegen a templom eredeti küldetésétől, még ha azt kicsit tágan kell is értelmeznünk. A kereszténység filozófiájához szervesen hozzátartozik Arisztotelész és Platon gondolkodása, akik transzcendenst az abszolút jóként, abszolút szépként definiálják. A templom pedig mindenki számára, aki fölkeresi, ezt hivatott nyújtani. Örülnünk kell annak, hogy vannak emberek akik kíváncsiak a szépre és jóra, és így a templom a turista számára is betölti hivatását, azaz ablakot nyit a transzcendensre. A templom az építészet, a művészetek nyelvén mondja el az Istent, ad alkalmat a megpihenésre, a fölemelkedésre. Az egyház embereinek ezt végiggondolva vállalniuk kell a templomokat felkereső vallási turistákat és turizmust.

A templom érték, nagyon nagy érték. Talán senkinek nem jutott még eszébe, az az elvetemült gondolat, hogy a tihanyi bencés apátsági templom vagy más templomok értékét felmérje. A templom „pozitív externáliákkal” rendelkezik, azaz olyan hasznot hajt, ami nem ott helyben, hanem máshol jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy jól esik ránézni, mert szép. A disco „negatív externáliákkal” rendelkezik, mert ha a csillagos eget szeretném nézni egy romantikus estén Tihanyban, akkor a közös egünkre bocsátott kevergő fénycsóvák ebben meggátolnak, és ezért bosszankodom.

Néhány példa segítségével megpróbálom bemutatni, hogy mi mindenre használják az apátságot anélkül, hogy ezt számunkra akár csak jeleznék. Ha Tihanyban ingatlant szeretnénk vásárolni és rákeresünk az interneten a Tihany + nyaraló szópárra, akkor a hirdetések 95%-ában azt fogjuk találni, hogy tihanyi panorámával rendelkező ingatlan eladó. Az ingatlan árát növelő tényező, hogy valaki a telkéről látja az apátságot. A Belső-tó partján rendezték meg idén a Tihanyi Szabadtéri Játékokat, és a plakátokon a templom sziluettje látható. Ez az identitása, és nem a tóparti nádas. De ennél kirívóbb példák is vannak: Az Autós Élet magazin címlapján az apátság, előtte egy Mazdával; de ki nem evett még a camembert sajtból, aminek az apátsághoz semmi köze, dobozán mégis a templom két tornya van, mert így - gondolom - jobban megveszik.

Nagyon fontosnak és jónak tartom a templom-világítás programot, mert éjszaka kis csillagokként világítanak körben a Balaton partján. Ezért jobban ízlik a rántott hús a vendéglőben, vagy jobban esik a pihenés a szállodában. Örülünk a szépnek és a szép helyekre visszatérünk. (Egyébként étkezni otthon is tudnánk.)

A következő ilyen kezdeményezés lehetne: a látogatható templomok. Sokan örülnének, ha egyes templomokba akár csak hátulról, rácson keresztül benézhetnének és egy információs tábláról röviden elolvashatnák történetét. Lenne egy néni vagy bácsi, aki délelőtt kinyitja a templomot, este pedig bezárja. Sajnos semmilyen ezt bizonyító felmérésről nem tudok, de azt hiszem mind a helyben lakók, mind a turisták közérzetét jelentősen javítaná.

A vallási turizmus sokszor feszültségekkel terhelt terület. Sokan fölháborodnak azon, hogy a templomban, az Isten házában fizetni kell, pedig soha senkitől nem kérünk pénzt, ha misére jön, vagy zarándokként keresi fel az apátságot. Sőt az imádkozni vágyóktól sem szedünk belépőt. Tehát senkitől, aki a templomot eredeti rendeltetése miatt keresi föl.

Nemrégiben egy idegenforgalomról szóló konferencián, egyeztetésen vettem részt Balatonalmádiban. Ott az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnökétől a következőt választ kaptam vallási turizmussal kapcsolatos felvetéseimre: „a múltkor Veszprémben jártam egy kisebb delegációval, és a legtöbb templomban belépőjegyet kellett váltanunk, míg Spanyolországban ingyenesen nézhettük meg a templomokat – még van mit fejlődnünk” - fűzte hozzá. Igen, van! Mindig lesz! A jó pap holtig tanul. De: a mai magyar valóságunkban ha egy templomot nyitva tartok, akkor azt őrizni kell, sötétben világítani kell, és a látogatók után ki kell takarítani. Ez azt jelenti, hogy a plébánia számára költségek keletkeznek. Kinek a feladata, kinek a felelősége? Sőt, ennél tovább megyek.  Kinek van arra anyagi lehetősége, hogy a templomok megtekinthetők - és ingyenesen megtekinthetők legyenek? Annak a plébánosnak, akinek van 4, 5, 8 faluja, ahol misézik, hitoktatást szervez, keresztel, esket és temet? A tihanyi egyházközség kb. 1000 főből áll. Az apátságot és kiállításait évente több mint 200 ezer látogató keresi föl. Az egyházközség nem tudja kifizetni a turisták miatt fölmerülő költségeket. Mi egy szolgáltatást nyújtunk, és ennek a költségeit vagy közvetlenül annak kell megfizetnie, aki ezt a szolgáltatást igénybe veszi, vagy más megoldást kell keresni.

Két lehetőségét látom annak, hogy ingyenes legyen a templom látogatása.

Az első  - ami nagyon nagy felháborodást keltene -, ha csak a szentmiséken és egyéb imádságos időkben lenne nyitva a templom, egyébként zárva tartanánk.

A másiknak nagy múltja van Magyarországon. A Tihanyi Bencés Apátságot I. András király 1055-ben, 950 évvel ezelőtt alapította, és különböző feladatokat adott neki. Az apátság kisebb szünetektől eltekintve azóta folyamatosan működik és teljesíti az időközben változó feladatait. Az apátság küldetésének teljesítésére ma is igényt tartanak a hívők, a társadalom, a turisták, sőt a kormány és az állam is. Minden évben sok állami delegáció keres fel bennünket, mint Magyarország kiemelkedő értékét. Mi pedig fogadjuk őket. 2004-ben járt nálunk a vietnami államelnök, a Visegrádi Négyek környezetvédelmi miniszterei, különböző országok legfelsőbb bíróságának elnökei, a Jordániai Parlament elnöke stb. Tehát a feladatunk megvan, és a küldetésünket megpróbáljuk betölteni.

Egy fontos dolgot azonban meg kell említenem első magyar nyelvemlékünkkel, a Tihanyi Alapítólevéllel kapcsolatban. I.András király nemcsak feladatokat adott az apátságnak, hanem a feladatok elvégzéséhez javakat is adományozott. Ma nehéz helyzetben vagyunk, mert az anyagi hátteret több mint 50 évvel ezelőtt elvették és az apátságot megszűntették. 10 éve az apátság újra működik, a feladatait megpróbálja ellátni, de ezekhez a „király” javakat most nem adományozott. Világos tehát, hogy mi lehetne a templomlátogatás ingyenességének másik útja.

A vallási turizmus kapcsán jelentős bevételek keletkeznek, amelyeknek a haszna nem nálunk jelentkezik, hanem a vendéglőknél, szállásadóknál, kereskedőknál, az általuk befizetett különféle adók pedig az államot illetik. Ebből az adóból kellene áldozni azokra a helyekre, amelyek ezt előteremtik, - nem segélyként, hanem egyszerűen azért, hogy a feladataikat el tudják látni.

Kaptunk segítséget, a helyi TV, rádióállomásoktól, illetve újságoktól; a Magyar Turizmus Rt. jóvoltából programjaink megjelenhettek országos TV-csatornákon, kaptunk pályázati pénzeket, bár idén a több feladatra kevesebbet, de egy kicsit kaptunk. Ezeket köszönjük, mert nélkülük lehetetlen lenne a működésünk. De ezek az összegek nem mérhetők ahhoz a feladathoz, hogy méltóképpen, közösen megünnepeljük kiállítással, rendezvényekkel, koncertekkel az első magyar nyelvemlék és a Tihanyi Bencés Apátság fennállásának 950 éves évfordulóját.

Az apátság  küldetése nem egy falunak szól. Próbálunk megfelelni a regionális, országos és nemzetközi elvárásoknak. Ilyenek a kulturális, gazdasági és diplomáciai protokoll feladatok.

Kiállításokat, előadássorozatokat, saját koncertsorozatot rendezünk. A tevékenységeink összességében nem profit-orientáltak. Kiállításaink húsvéttól október végéig tartanak, hogy segítsünk meghosszabbítani a szezont a Balaton partján, hogy legyen mit meglátogatni kora tavasszal és késő ősszel is az itt tartózkodó vendégeknek. A templomot egész évben nyitva tartjuk, novembertől márciusig fél áron, pedig decembertől februárig a látogatók száma nem éri el havonta az ezret. Nemcsak télen, hanem nyáron is nálunk a legolcsóbbak a belépőjegyek Tihanyban.

A szezonális különbségekkel a Balaton parton mindig együtt kell élni. Ezért, ha nyújtjuk is a szezont, annak létéhez igazodni kell. Ezért amíg nyáron kiállításokat, addig télen előadásokat rendezünk. Koncertjeink végigkísérik az évet, bár télen azok is ritkábbak. Előadássorozataink inkább egy szűkebb körnek szólnak, melyek teljesen nyilvánosak, és napilapokban is hirdetjük őket.

Fontos számunkra a 2005-ös jubileumi év, az apátság alapításának 950. évfordulója. Gazdag programmal készülünk bemutatni a történelmi és vallási gyökereket, szervesen összefonódó európai, magyar és keresztény sajátosságainkat.

Európában csak rajtunk múlik, hogy megmutassuk, mit jelent magyarnak lenni. Igaz, hogy identitásunk a mi számunkra a legfontosabb, de látogatóink azért fognak felkeresni bennünket, ha meg tudjuk mutatni, kik vagyunk, és milyen szellemi, kulturális értékeink vannak.