A kolostor-kert

Herczeg Ágnes
A kolostor-ker
(A Tihanyi Bencés Apátság kertépítészeti
tervének bevezető tanulmányából)

A quadrum fejlődéstörténete
A kerengő-udvar, quadrum kialakulását több nézőpontból vizsgálhatjuk. Egyfelől építészettörténeti, kerttörténeti szempontból nézhetjük fejlődéstörténetét, másfelől szellemi, szakrális tartalmának előzményeit, metamorfózisait vizsgálhatjuk. Természetesen a forma és a jelentéstartalom nem választható szét. S mindez más és más jelentéssel bír a különböző kultúrkörökben és különböző földrajzi környezetben. A kolostorkertek belső udvarának formája és jelentéstartalma magába foglalja a megelőző korok szellemi világát, keresztényi tartalommá formálva.
Babiloni zikkuratok hatalmas építményei “égi, mennyei hegyek”, amelynek teraszát fákkal ültetik be. A khaldeus kultúra hagyományait építik tovább a perzsák. A palotaudvarokban megjelenik a négyzet alaprajzú kert, amelynek nevéből születik meg a Paradicsomkert fogalma. A perzsa kertet az élet négy folyója osztja fel négy-kertre, ez a char-bagh.
Ez a motívum tovább él minden művészeti ágban. A híres Paradicsom-motívumos szőnyegeken az élet folyóit ciprusok és gyümölcsfák kísérik. A ciprus örökzöld lombja a halál és feltámadás szimbóluma, a gyümölcsfáé az élet és a termékenység. (Vö. Jellicoe, G&S: The Landscape of Man. Thames ad Hudson, London.1975.)
A kert az ó-indiai kultúrában is világmodell, sok mandala kert alakú. A négyes osztás szimbolikus jelentését örökíti ránk Indiából kiindulva a perzsa kultúra a sakk-játékban. Neve is perzsa eredetű: “ah-sah” (jelentése: a király meghalt). A kozmikus ritmus geometriai formája, a négy elem megjelenítője. Világmodell, amelyen a jó és a gonosz küzd. A világot szimbolizáló sakkot és a Paradicsomkertet az arabok magukkal hozzák Európába. A granadai alhambra oroszlán-udvara fallal körülvett kert. A kert a Paradicsom földi képe, al-dzsanna kettős jelentéssel bír: “kert” és “rejtett hely”. A mennyei kert térképe. Négy folyója, négy égtáj felé, vagy azok felől áramlik. Metszéspontjában 12 oroszlán tartja a kutat. A vízköpő oroszlán a napot jeleníti meg, amelyből az élet fakad, a 12 szám a zodiák, a 12 hónap az örökkévalóság szimbóluma. A négy mező virágzó bokrokkal és aromás füvekkel van beültetve. Az udvart kristályépítészet árkádjai ölelik körül. (Vö. Burckhardt, T.: Kristály-paradicsom. Stella Maris, 1994.)
A kolostorok kerengő-udvara az évezredek során kifejlődött perisztiles ház formáját követi.
A belső kert kialakítása a négy részre osztott mezőt keresztény tartalommal tölti meg. A trieri katedrális VIII. századi kéziratában a négy evangélista ábrázolását látjuk hasonló formában. a négy mezőben Máté emberként, Márk oroszlánként, Lukács Bikaként, János sasként az ókori Kelet szimbolizmusát felvéve a föld négy őrzője vagy az égbolt négy segítője.

A kert és a bencések
Szent Benedek tevékenysége és regulájának hatása átformálta Európa képét. A kolostormozgalom fejlődésébe illeszkedik bele a benedeki Regula. Mégis a szabályzat elveire és gyakorlatára épülő kolostorok lesznek azok, amelyek meghatározzák Európa fejlődési irányát, innen kap szellemi impulzust az európai táj megformálódása. a táj legfontosabb elemei és szervezőközpontjai lesznek a kolostorok.
Szent Benedek Róma általa elítélt társadalmából kivonulva először Enfide-ben, majd Subiaco-ban él remeteként. Subiaco-ban Nero császár villája melletti grottába költözött. Később a grottát elhagyva közösséget alapít, ahol a testi munkát mindenki számára kötelezővé tette. Itt rózsakertet hozott létre. (Vö. Masson, G.: Italienische Grten, Droemer-Knaur, München/Zürich 1962. 50.o.)
Később, 529-ben Monte Cassino-ba megy, ahol az egykor művelt és gazdagon termő területet a mocsár és malária foglalta el. Egy római épület, a pogány Apolló-szentély romjain alapítja meg monostorát.
A monostort az addig kialakult elveket követve fallal vették körül. A Regula 66. fejezetében tesz említést arról, hogy mi mindenek kell lennie a falakon belül: “A monostort, ha lehetséges, úgy kell építeni, hogy minden szükséges dolog, mint a víz, malom, kert és különféle műhelyek a monostoron belül legyenek, hogy a szerzeteseknek ne kelljen kint csatangolniuk, ami lelküknek éppen nem válik üdvére.”
A Regula 48. fejezete rendelkezik a mindennapi testi munkáról. Szent Benedek a lelki munka mellett kötelezővé teszi a testi munkát. Egyensúlyt teremt a testi és a szellemi munka között. “A tétlenség a lélek ellensége. Ezért a testvérek a megállapított időben foglalkozzanak testi munkával, más órákban pedig szent olvasmányokkal.” A munkákat nyári és téli időszakban különböző ritmusban szabja meg.
A szellemi munka alapja a csendes olvasás. A Szentírás olvasása mellett a kolostorokban összegyűjtött ókori szerzők olvasása, majd másolása a szellemi foglalatosság fontos részévé válik. A kertészet és a mezőgazdaság többszáz éves tapasztalatait tartalmazó antik szerzők növény- és termesztő ismerete így mentődik át.
A betegápolást, orvoslást is feladatuknak tekintik a bencések. A kolostorkertek lesznek az addig ismert gyógynövények “gyűjteményes kertjei”. Az orvostudomány alapjait jelentő orvosi és gyógynövényismeret, a botanika forrásai is az ókori szerzőktől származnak. Monte Cassino-ban készül az első Dioscorides fordítás a IX. században.

A kertépítészeti terv alapgondolata
A kert formai kialakításának alapgondolata az, hogy a kert az emberiség története során összekötő kapocs a makrokozmosz és mikrokozmosz között. Szimbóluma a paradicsomi állapotnak az isteni, teremtett és az ember által megművelt, létrehozott földi térnek.
Mai tudatunk a középpontba a Napot helyezi. A Nap ősidők óta az élet és a pusztító erő jelképe. A Nap a kozmikus intelligencia, amely megnyilatkozik Jézus Krisztus isteni természetében. a keresztény hit és hagyomány párhuzamot von Krisztus és a Nap között.
A kert szervező motívuma a ciszterna fölé helyezett kút, amelynek fedőrácsa fényes sárgarézből készült Nap motívum. A kút oldalán az éves ritmust megjelenítő csillagképek jelei rézkorongon vannak ábrázolva. A tizenkét részből álló kút fehér márványába csillagformák mélyednek. A kút kávájába vésett felirat “ORA ET LABORA”, azt a benedeki alapgondolatot jeleníti meg, amely éves és napi ritmust ad az európai ember életének, egyensúlyt hirdetve a lelki élet, a szellemi és testi munka között.
A Nap a kerti kompozícióban a kút fölött helyezkedik el. A tűz és a víz ellentétes elem, mégis az ember életétől elválaszthatatlan.
A víz az élet kezdete, az élet forrása, a megtisztulás eszköze, az újjászületés eleme az ember számára. János evangéliumában Jézus, mint az élő vizek forrása jelenik meg (Jn 4,7-26). a keresztény közhit szerint Jézus megnyitotta a paradicsom megrekedt forrását az embereknek, hogy újjászülethessenek benne. (Vö. Hoppál-Jankovics: Jelképtár. Helikon, Bp. 1995.)
A kút körül koncentrikus körökben, különböző burkolt, gyepes és növénnyel beültetett felületek a Nap körüli bolygópályákat jelképezik. A Merkúr, Vénusz köre után a Föld körén belül jelenik meg az a négyszög motívum, amely a kertművészet történetében a paradicsom képe, világmodell, a kolostori kultúrában pedig mindezen jelentéstartalmak keresztényi gondolattal ötvözött megjelenési formája a kolostorok kerengő-udvarában. Mindezen szerkezetet kiemelt, téglából kialakított növényágyak foglalják keretbe és választják el az épülettől.

A quadrumban ilyen formában nem volt helye növényágyaknak, de fontosnak tartom a belső udvarban megjeleníteni mindazokat a kultúrnövényeket, amelyeket az ember évezredek óta használ, s amelyek hasznát és használatát a bencések terjesztették el Európában és hazánkban. A mediterráneumból származó és honos növények változatos kiültetése, a benapozottságot figyelembe véve gazdag színfoltja lehet az udvarnak. Az apátság pecsétjével jelzett cserépedényekben elhelyezett délszaki növények a hely mediterrán karakterét tovább fokozzák. Az edényesek a folyosón, vagy hűs pincékben telelhetnek át. Az udvarban egy hársfa is kiültetésre kerül, amely a kolostorkertek belső udvarának mai rekonstrukciós gyakorlatában Európában több helyen előfordul. Itt az épület tömege és a külső tér között teremt térbeli egyensúlyt.
Tradicionálisan lugas kerengő-udvarban nem helyezkedik el. Jelenlétét azért tartom fontosnak, mert a nyitott kerengő nélküli épület belső udvarába épp ezt a hangulatot idézi fel. Emellett szükségesnek tartom a lakószárny felé az udvar jelképes elhatárolását. A lugas kovácsoltvas szerkezete szőlővel van befuttatva. A vas-szerkezet a refektórium belső falfestményein megjelenő külső térábrázolással teremt kapcsolatot.
A növényágy előtt, az északi kertrészen kiemelt szegélyű burkolt színtér helyezkedik el, amely szabadtéri előadásoknak, rendezvényeknek ad helyet.
Padok a kút körül, illetve a lugas alatt kerülhetnek elhelyezésre. Az udvar térkialakítása olyan, hogy székek elhelyezésével nagyobb rendezvényeknek is teret ad. Alkalmas sétálásra, szabadtéri szoborkiállítások megrendezésére.
A kert mindig változó, eleven tér, amelyet az emberi gondoskodás éltet. S mindenek szellemében a kert lehet a bencés szerzetesek jelszavának szigete: PAX.

Print Friendly

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.