A Barátlakások története

Barátlakásoknak nevezzük a tihanyi Óvár északi, 20-30 méteres meredek bazalttufafalába, az Orosz-kőbe faragott, egykor emberi lakhelyül szolgáló helyiségeket. A Barátlakások egyéb összefoglaló nevei: Barlangkolostor, Barát-barlang, Barátcellák, Barát-lak, Innela, Remete-barlang, Tihanyi-remetebarlangok, Tihanyi-remetelakások, Tihanyi-remetelakok, Uruzko, Üreskő-barlang. A közhiedelem (amit a népszerű irodalom és a turistatérképek is alátámasztanak) barlangoknak tartja e mesterséges üregeket, de ki kell hangsúlyozni, hogy a barlang minden esetben természetes képződmény. E mesterséges üregek kutatása elsősorban az archeológia, a történelemkutatás témakörébe tartozik. Ez a Kárpát-medencében, sőt egész Közép-Európában az egyetlen, viszonylag épségben fennmaradt remetetelep. 

 

Feltehetően a X-XI. századtól voltak lakottak és egy vallási remetetelepet alkottak. Egészen a XIV. század közepéig tartott kultikus használatuk. Valószínűleg ortodox görög felekezetű, feltehetően I. András által Tihanyba telepített bazilita szerzetesek vájták ki azokat. Celláikat, kápolnájukat, ebédlőtermüket keleti típusú, laura-rendszer szerint alakították ki. Az üregek kutatásával sokan és sokszor foglalkoztak. 1913-ban kényelmes feljáró utat készítettek hozzájuk. 1942-ben Dornyay Béla ásatott az üregekben. 1984-ben régészeti és geológiai feltárást végeztek, melynek során több csontváz is elõkerült. 1994-ben a sziklafalat és a még meglevõ cellákat stabilizálták.

Napjainkba már csak 3 épen megmaradt üregről szólnak a leírások. 1983-ban még 7 mesterséges üreget sikerült Eszterhás Istvánnak azonosítania a Leánylakásokkal együtt, amelyek eredetileg szintén a remetetelephez tartoztak néhány kutató szerint. Az, hogy eredetileg mennyi lehetett a számuk máig ismeretlen. Bél Mátyás (1737) körülbelül 10-ről ír. Dornyay Béla 1942-es ásatásakor 9 cellát és 8 kisebb fülkét talált, melyek később megsemmisültek. Cholnoky Jenő (1931) és Zákonyi Ferenc (1958) szerint volt a nyugati részen egy úgynevezett „mentsvár”-cella is – de ez optikai csalódásnak bizonyult.

Hogyan és mikor semmisültek meg a korábban feltehetően meglévő, ma már ismeretlen üregek? – A hogyanra biztos a válasz: suvadással. Arról, hogy mikor csak néhány konkrét és egynéhány hozzávetőleges dátumot tudunk. Az 1300-as években lehetett az a nagyobb sziklaomlás, ami megszüntette az egyházi életet itt (Erdélyi László 1908, Cholnoky Jenő 1942, Dornyay Béla 1942). Uzsoki András elmondása szerint, egy korai akvarellre hivatkozva 1810 előtt is volt omlás. Dornyay 1942-ben említi az 1859-es suvadást. Zákonyi Ferenc (1958) számol be az 1952. április 24-én, éjjel történt nagy omlásról. De az emberi vandalizmus is folyamatosan pusztította ezeket az üregeket. Eitelberger 1856-ban felháborodással ír a tihanyi állapotokról. Rómer Flóris (1868) még úgy ábrázolja a 2. Barátlakást, hogy mennyezetig érő kőfal van előterében, napjainkra pedig csak 1-2 darab maradt (az állagvédő újrafalazást nem számítva).

1. sz. Barátlakás. Egyéb elnevezései: 1. Barátlakás (Eszterhás István), 1-es sz. Barátlakás (Eszterhás István), 1-es sz. Remete-barlang (Eszterhás István), Barátlakások 4. cellacsoportjának ürege (Uzsoki András), Barátlakások első cellája (Zákonyi Ferenc), Barátlakások első csoportjának „A” ürege (Cholnoky Jenő), „C”-barlang (Rómer Flóris), Lakóbarlang (Uzsoki András). Az Óvár északi sziklafalában, az Orosz-kőben, a zöld jelzésű turistaút mentén, a pihenőhelytől nyugatra az első üreg. Tengerszint feletti magassága körülbelül 165 méter. 3 méter széles, 2 méter magas szája északra néz. Hossza 4,15 méter, térfogata 24 köbméter. Bejárata egykor teljesen fel volt falazva, ma csak mellvéd-szerű fal van benne. Falaiba bemélyedő polcokat faragtak. A hátsó falban egy dinnye nagyságú homokkőbomba van, mely alatt a benyomott tufitrétegek szemléletesen mutatják a becsapódás erejét. A mennyezetet egy jól cementált, keményebb breccsás réteg alkotja. Magát az üreget, ennek feküjében lévő, morzsalékosabb homoktufitba faragták.

2. sz. Barátlakás. Egyéb elnevezései: 2. Barátlakás (Eszterhás István), 2-es sz. Barátlakás (Eszterhás István), 2-es sz. Remete-barlang (Eszterhás István), Barátlakások 4. cellacsoportjának ürege (Uzsoki András), Barátlakások első csoportjának „B”, „C”, „D” ürege (Cholnoky Jenő), Barátlakások második cellája (Zákonyi Ferenc), Barátlakások negyedik cellacsoportjának ürege (Uzsoki András), „C”-barlang (Rómer Flóris), Keleti kápolna (Uzsoki András). Az Orosz-kő sziklafalában, a zöld jelzésű turistaút mentén, a pihenőtől nyugatra a második üreg (közvetlenül az 1. sz. Barátlakás mellett, attól 1,5 méterre). Tengerszint feletti magassága 165 méter körüli. Nem egyetlen üreg, hanem egy üregrendszer. Legnagyobb ürege 6 méter széles, 3,10 méter magasan nyílik észak felé (valamikor a mennyezetig volt felfalazva, ma csak utólagosan épített mellvédje van). Befelé 3,70 métert tart. Keleti 1/3-ad részén az alja két lépcsővel magasabban van. Nyugati részén átfaragott ajtónyílás vezet a 2,60 méter hosszú, 1,30 méter széles „kamrába”, melynek aljába sírgödör van faragva. A „kamrából” a front felé újabb átjáró vezet egy elülső kisebb (2,80 x 1,20 méter) nyitott üregbe. E kisebb üreget a nagyobbtól épített kőfal választja el. Össztérfogata körülbelül 84 köbméter. Kőzetanyaga megegyezik a mellette lévő 1. sz. Barátlakás befoglaló kőzetével.

3. sz. Barátlakás. Egyéb elnevezései: 3-as sz. Barátlakás (Eszterhás István), 3-as sz. Remete-barlang (Eszterhás István), 3. Barátlakás (Eszterhás István), Barátlakások harmadik cellacsoportja (Uzsoki András), Barátlakások második csoportjának „A” és „B” ürege (Cholnoky Jenő), „B”-barlang (Rómer Flóris), Priori lakás (Uzsoki András). Az Orosz-kő sziklafalában, a zöld jelzésű turistaút mentén, a pihenőhelytől nyugatra a harmadik üreg. A 2. sz. Barátlakástól körülbelül 30 méterrel van délnyugatra és 8 méterrel magasabban. Kettős üreg. Bejárata nyugat felé néz, 3 méter széles és 2,30 méter magas. Ez is el lehetett falazva, de ma már ebből csak néhány sor kő maradt. A bejárati első üreg 5 méter hosszú, falaiban bemélyedő polcok vannak. Ebből balra egy átjáró vezet a másik üregbe. A második üreg front felőli falát lőrésszerű ablakokkal épített kőfal alkotja. Hossza 4,30 méter, szélessége átlagosan 3 méter. Az üregrendszer össztérfogata 60 köbméter. Kőzetanyaga hasonló, mint az előbb ismertetett Barátlakásoknál láttuk.

4. sz. Barátlakás. Egyéb elnevezései: 4. Barátlakás (Eszterhás István), 4-es sz. Barátlakás (Eszterhás István), 4-es sz. Remete-barlang (Eszterhás István), Barátlakások 2. cellacsoportja (Uzsoki András), Barátlakások harmadik csoportja (Cholnoky Jenő), Refektorium (Uzsoki András). Az Orosz-kő sziklafalában, a zöld jelzésű turistaút mentén, a pihenőhelytől nyugatra a negyedik üreg. A 3. sz. Barátlakástól körülbelül 35 méterrel nyugatabbra, az út szintjétől lefelé nyílik, mert a törmelékszint eltakarja előterét. Tengerszint feletti magassága 171 méter körüli. Frontja észak-északkelet felé néz. Cholnoky Jenő (1932) térképe szerint bejárata a nyugati sarokban volt, jelenleg a keleti saroknál praktikusabb bemenni. Az objektum egyetlen téglaformájú üreg. A fronttal párhuzamos hosszabbik oldala 9,70 méter, szélessége 3,80 méter, magassága 2,50 méter. A front felőli részt épített kőfal alkotja, ebben 3 ablak látszik (lehet, hogy 4 volt) a két végén befolyt törmelékkúpból. Térfogata 86 köbméter körüli. Kőzetanyaga hasonló, mint az 1. sz. Barátlakásé.

5. sz. Barátlakás. Egyéb elnevezései: 5. Barátlakás (Eszterhás István), 5-ös sz. Barátlakás (Eszterhás István), 5-ös sz. Remete-barlang (Eszterhás István), „A”-barlang (Rómer Flóris), Barátlakások első cellacsoportja (Uzsoki András), Barátlakások negyedik cellacsoportjának „A” és „B” ürege (Cholnoky Jenő), Nyugati kápolna (Uzsoki András), Szikla-templom (Cholnoky Jenő). Az Orosz-kő sziklafalában, a zöld jelzésű turistaút mentén a leginkább nyugaton lévő üreg. A 4. sz. Barátlakástól 25 méterrel nyugatra, az út szintjétől 2 méterrel magasabban. A tengerszint feletti magassága körülbelül 170 méter. Nem egyetlen üreg, hanem az 1952-es sziklaomlás által csonkolt üregrendszer. Előterének körülbelül a fele leszakadt (Cholnoky Jenő 1931-es térképén az egész rendszer szerepelt). Az eredetileg északra néző, téglalap alapú előtérből egy háromszög alapú rész maradt meg, melynek hosszabbik befogója 5,20 méter, rövidebbik pedig 4,50 méter, a mennyezet magassága az ép részeken 2,10 méter, az első részek felé fokozatosan magasodik a leszakadt rétegek hiánya miatt. Az előcsarnok közepén egy szűk, alacsony nyíláson keskeny (80 centiméter), 2 méteres folyosóra jutunk, mely a belső üregbe vezet. A belső üreg 4,70 méter hosszú, 3 méter széles, 2,10 méter magas. Benne a keleti falnál középen egy téglaformájú alakzat van faragással meghagyva. A belső üreg és a folyosó szintén faragással meghagyott fallal van elválasztva az előtértől. E falban az előbb már a folyosóval kapcsolatban említett keskeny ajtónyíláson kívül még van egy magasabb és egy alacsonyabb ablak, valamint egy szélesebb ajtónyílás is. Az üregrendszer össztérfogata 67 köbméter. Kőzetanyaga hasonló, mint az 1. sz. Barátlakásé.

Print Friendly

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.